Buda második lóvasútja 1868. június 30-án indult el első útjára a Lánchíd budai hídfője és a Zugliget között. A zugligeti végállomáson először egy faszerkezetű várópavilon fogadta az utasokat, majd ennek helyén az 1885-ös Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, a megnövekedő turistaforgalomra felkészülve, egy nagyobb, tartósabb, téglából és fából készült várócsarnokot és indóházat alakítottak ki. A Kauser József (1848–1919) tervezte épület szépségét leginkább az a gazdag faoromzatos nyeregtető és favázas tornác adja, ami az alpesi, 19. század eleji nyaralókra és fürdőkre volt jellemző.
A lóvasút pályáját 1896-ban villamosították, 1903-ban pedig elkészült az új villamos-végállomás az egykori Fácán vendéglő alatti szurdokban. A régi lóvasút-végállomás épülete egyszerű megállóhellyé vált, 1977-ben pedig, a Moszkva tér és a Zugliget között közlekedő 58-as járat megszüntetésével, végleg elvesztette kapcsolatát a villamossal.
 

Az eredeti funkcióját elvesztő épületben először posta, távirda és telefonhivatal kapott helyet, az 1920-as évek elején a felülről fedett, de oldalról nyitott, faoszlopos peron befalazásával pedig kétszintes bérházat alakítottak ki a villamosnál dolgozók számára. A rendszerváltást követő években kiköltöztették a lakókat, akiknek a helyét hajléktalanok foglalták el. Ők tovább rombolták az amúgy is rossz állapotú építményt.
 

Régóta tervezi az önkormányzat az egykori lóvasút-végállomás újjáépítését, de a jelentős költségek miatt csak külső forrás bevonásával megvalósuló fejlesztés jöhetett szóba. Korábban próbálkozott az ingatlan helyreállítási kötelezettséggel történő értékesítésével, ám érdeklődés hiányában végül úgy döntött, hogy az épületet saját kézben tartva, pályázati támogatással igyekszik felújítani.
 

„A több mint egymilliárd forint összköltségvetésű fejlesztési projektünk sikerrel szerepelt az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 pályázatán, a kivitelezői szerződést ez év november végén írtuk alá. Az EGT Alapból közel háromszázmillió forintot nyert a kerület, amihez a Normafa rehabilitációs program keretében a magyar állam több mint hatszázmillió forintot tesz hozzá, a fennmaradó költséget pedig a kerület állja” – mondta el Rimóczi János, a városfejlesztési iroda vezetője az egykori lóvasút-végállomás előtt tartott sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy a napokban megkezdődött az épület helyreállítása.
 

A fejlesztés keretében a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria állandó és időszaki kiállításainak, múzeumpedagógiai foglalkozásainak, raktárainak és irodáinak, egy információs pontnak, továbbá egy vendéglátóhelynek biztosítanak helyet. A régi végállomás-épület rekonstrukciója során elbontják a középső rész utólagos beépítését, így az egykori nyitott várócsarnok – amit oldalról csak üvegfal határol – ismét eredeti szépségében lesz látható. Az épületet a föld alatt, a pinceszinten bővítik, valamint a hegyoldalba süllyesztve egy új, többfunkciós épületrészt hoznak létre, amelyet egyebek mellett multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések, konferenciák helyszíneként lehet használni. Az épületegyüttes gépészetét a környezettudatosság és fenntarthatóság elveit szem előtt tartva tervezték meg, ennek szellemében a hűtésről és a fűtésről egy talajszondás, hőszivattyús rendszer gondoskodik majd.
 

„Jelenleg az épület megőrzendő részeinek teljes feltárása zajlik, emellett a nem megtartandó részek bontására, az újpincetér kialakításához szükséges földmunkákra és az alaperősítésre kerül sor ezekben a hetekben” – folytatta Rimóczi János. Hozzátette, hogy a kormányhivatal örökségvédelmi osztályának szakértői napi kapcsolatban vannak a kivitelezőkkel, így azonnal döntés születhet a munkálatok során felmerülő műemlékvédelmi kérdésekben – például arról, hogy a megviselt állapotú faszerkezetből mit kell megőrizni és rendbe tenni, vagy szükség esetén cserélni és korhű módon rekonstruálni. A tervek szerint a beruházás első szakasza, a műemléki rekonstrukció már tavasszal befejeződhet, így hamarosan újra a régi pompájában tündökölhet a kerülettörténeti, valamint közlekedési és építészeti szempontból egyaránt kuriózumnak számító egykori lóvasút-végállomás épülete.
 

„A Zugliget völgye a Normafa alsó kapuja, ahol számos csodálatos épület található, ezek egyike a hajdani lóvasút-végállomás” – fogalmazott Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője. Mint mondta, a 2013-as Normafa-törvény teremtette meg a lehetőséget, hogy a leromlott állapotú, mégis rendkívüli értéket képviselő műemlékek egy részét megújítsák, és új épületek kialakítása helyett ezekben helyezhessenek el a hegyre látogató közönség számára fontos kiszolgáló funkciókat. 
 

Felelevenítenék a Zugliget múltját
 

Az egykori lóvasút-végállomás épületében a Zugliget több száz éve ismert történetét idézné fel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény. Az intézmény vezetője, Balázs Attila elmondta, hogy az egykori vendéglátás, a lóvasút, valamint az erdő kulturális értékeinek bemutatására helyeznék a hangsúlyt, tekintettel arra, hogy a környék már a 18. század végétől népszerű kirándulóhely volt. A tervek szerint az egyik termet a régi zugligeti vendéglők stílusában rendezik be, visszaidézve a Laszlovszky-féle kocsma, a Zöld Vadász, a Disznófő, a Szép Juhászné, a Fácán vagy a Szarvas hangulatát. Képekkel, tárgyakkal azoknak a híres vendégeknek, például Kossuthnak, Bajzának és Vörösmartynak az emlékét is őrizni szeretnék, akik egykoron megszálltak a Zugligetben. Egy másik teremben a lóvasutazás élményéből adnának ízelítőt; a kapaszkodók, padok és a berendezett vezetőállás mind azt a hatás keltik majd, mintha egy ló vontatta kocsival utaznánk. A kiállítás utalna arra is, miért vonzzák az embereket a környékbeli erdők már évszázadok óta: a középkori vadászatok eszközeitől a lóvasúttal érkező kirándulók kellékeiig megjelennek mindazok a relikviák, amik a természet szépségeihez kapcsolódó tevékenységeket elevenítik fel a múltból.
 

Forrás: http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2016-december/ujjaszuletik-egykori