A Gyermekvasúttól a zöld háromszög jelzést követve a sínekkel ellentétes irányba, az erdőben kb. 20 perc sétával érhetjük el a kápolnát. Története az 1880-as évekbe nyúlik vissza, mikor a terület Berger János teológus birtokában volt. Ő épített egy nyaralót a Farkas-völgyben (ma is látható, igaz jelentősen átalakítva). Nyaralójától pár száz méterre Isten dicsőségére egy egyszerű, kőből és fából készült kis kápolnát emelt. A korabeli leírások szerint az 1914-ben még pompás erdei szent hely 1936-ra már igen elhanyagolttá vált. Ennek ellenére még a II. világháború után is működött, karácsonykor éjféli misét is tartottak benne az erdőbe zarándoklóknak. Egy alkalommal azonban orosz katonák jelentek meg, ledöntötték és lóval elvontatták a kápolna tornyát és keresztjét. A kis épület ekkor még zárható volt, vasrács védte, csak a nyugati oldaláról lehetett bejutni egy ajtón. A katonák tette azonban előrevetítette szomorú sorsát: a kápolnát feltörték, minden mozdíthatót elvittek belőle, csak a kazettás mennyezet maradt meg épségben.

A szent hely megmentésére összefogott a Farkasvölgyi Baráti Kör, a Magyar Cserkészszövetség és a Pilisi Parkerdőgazdaság. A helyreállítás Ifj. Madarassy Walter szobrász-restaurátor irányításával 1998. június 13-án fejeződött be. A munkálatok a korabeli dokumentumok figyelembe vételével történtek. Rá egy évre a kápolna tetejére visszakerült a fatorony is.

A kápolnát elhagyva érünk a Farkas-völgybe, itt találjuk Berger János, az építtető villáját - bár jelentősen átalakították azóta az újabb és újabb tulajdonosok. A Farkas-völgy nevének eredetével kapcsolatban két változat is él: az első szerint tényleg éltek itt farkasok (Siklóssy László "Svábhegy" című 1929-es könyvében egy tanú el is meséli, miképpen fosztották ki a farkasok az élelmiszeres padlását), a másik szerint a völgyben korábban nagy mennyiségben termő gyógynövényről, a farkasalmáról kapta a nevét. 
 

Minden év október első vasárnapján 11 órakor misét tartanak a kápolnánál.