A Normafa Park történelmi sportterület vonatkozásában készülő Natura 2000 környezeti hatástanulmány háttere és a tanulmányban részt vevő szakemberek A Normafa egykorvolt rangos és igen népszerű síéletének feltámasztása a Normafa rehabilitációja érdekében napvilágot látott elképzelések szerint olyan fejlesztésekre és rekonstrukciókra kerülne sor, amely megfelelő komfortérzetet nyújtó, biztonságos sportolási, kikapcsolódási lehetőséget biztosít a ma is igen népszerű természetvédelmi területen.
A fejlesztések alapvető feltétele, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek a természetvédelmi elvárásoknak, amelyeket részben maguk az itt élő emberek támasztanak, részben pedig a hazai és Európai Uniós jogszabályok írnak elő. Ez természetesen nem könnyű feladat, hiszen a Normafa környéke a Budai Tájvédelmi Körzet igen értékes, speciális mikroklímájú és ökológiai adottságú része. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a naponta itt megforduló sok száz, akár ezer (egyes hétvégéken akár több mint tízezer) ember ma már olyan sokrétű környezetterhelést okoz a területen, amelyet szintén kezelni szükséges.
Az egyes fejlesztési elemek természetvédelmi elvárásokkal való összehangolásának az első lépését az a Natura 2000 hatástanulmány jelenti, amely keretében a közreműködő természetvédelmi szakemberek, szakértők egyrészt részletes és mélyreható felmérést végeznek a tervezett fejlesztési területeken, másrészt igyekeznek meghatározni a várhatóan fellépő ökológiai hatásokat. A terület speciális növénytani és állattani értékeire tekintettel olyan nagy gyakorlattal rendelkező, elismert szakemberek vesznek részt a felmérésben, akiknek már a személye is egyfajta garanciát nyújt a vizsgálatok függetlenségéhez, megalapozottságának biztosításához. A nemzeti parki szakemberekkel is több egyeztetésre került már sor, sokéves adatsorokkal segítik a munkát.
Tekintettel a projekt valóban érzékeny voltára, Illés Zoltán államtitkár úr a civil szervezetekkel folytatott megbeszélés alapján a különböző zöld szervezetek bevonását javasolta, aminek a felméréseket koordinálók igyekeztek is eleget tenni. Több alkalommal történt közös bejárás velük a területen, és a cél az, hogy valamennyi felmerült aggály, szempont elemzésre kerüljön a hatásbecslési dokumentációban.
A terepi vizsgálatok májusban kezdődtek el és még javában zajlanak, hiszen figyelembe kell venni az ökoszisztéma ciklikus alakulását is. Azt már most lehet tudni, hogy bizonyos nagyobb projektelemek (pl. a Zugligettől induló ülőlift, a bob-pálya vagy a hóágyúzás) esetében a várható hatások csökkentése érdekében bizonyos korrekciókra lesz szükség, de a tervezés rugalmasságát már a kezdetektől igyekeztünk hangsúlyozni. Már az előzetes elképzelések során is finomodtak pl. a kisebb felvonók és sípályák nyomvonalai.
A Normafánál az elmúlt évtizedekben szembetűnően csökkentek a XX. század elején még nagy kiterjedésű gyepek, pedig ezek az élőhelyek jelentik ma is a legértékesebb területeket. A hosszú évek, évtizedek alatt becserjésedtek, beerdősültek ezek, sajnos számos védett fajt is kiszorítva, eltüntetve a területről. Persze még így is több, mint 20 védett növényfaj fordul elő azokon a gyepeken, amelyeket nyaranta kirándulók, kocogók, kerékpárosok sokasága tapos, telente pedig szánkózók, sízők vesznek igénybe. A cél az, hogy ezek az intenzív hatásoknak kitett területek a jövőben kicsit elosztva, irányítottan kerüljenek használatra, hogy terhelésük ne növekedjen jelentősen. A most készülő tanulmányban olyan konfliktustérképek is napvilágot látnak, amelyek várhatóan újabb korrekciókra késztetik a tervezőket. Tehát egy több lépcsős, iterációs folyamat eredményeként fog megszületni a Normafa Park fejlesztési javaslata.
A terepi vizsgálatokban és a hatásbecslés elkészítésében olyan, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek vesznek részt, akik saját szakterületükön ismertek és elismertek, akiknek a természetvédelem iránti elkötelezettsége és igényességre törekvése jól ismert a hazai természettudományos kutatások terén.
A különböző szakterületekre az alábbi munkatársakat kértük fel:
Növénytani vizsgálatok: Hűvös-Récsi Annamária, okleveles biológust;
Lepkészeti vizsgálatok: Pál Attila, természetvédelmi szakmérnököt;
Bogártani vizsgálatok: dr. Merkl Ottó, okleveles biológust, a biológiai tudomány kandidátusát, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusát;
Madártani vizsgálatok: Musicz László, okleveles építőmérnök – humánökológust,
Denevér vizsgálatok: Dobrosi Dénes, okleveles erdőmérnök, zoológust
A vizsgálatokat és hatásbecslést Musicz László fogja össze, aki a hazai zöld mozgalomban több, mint 30 éves tapasztalattal és szervezői háttérrel rendelkezik. Az ő nevéhez fűződik Magyarország hetedik natúrparkjának, az idén kihirdetett Gerecse Natúrparknak a szakmai előkészítése, de a Magyarország legnépszerűbb zöld fesztiváljának számító Tatai Vadlúd Sokadalomnak is egyik főszervezője. Több évtizedes természetvédelmi munkásságáért Pro Natura Díjban is részesült, a Natura 2000 hatásbecslések készítésében pedig rengeteg tapasztalatot szerzett.
A környezeti vizsgálatokat koordináló IMSYS Kft. 1996 óta számos referenciával rendelkezik különböző volumenű (köztük kiemelt) projektek komplex környezetvédelmi előkészítése, engedélyeztetése, hatástanulmányok terén. Szakmai elkötelezettségük, precizitásuk a mostani vizsgálatoknál is garanciát jelent.
A tanulmány innen tölthető le:
Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció
