A Normafa-rehabilitáció részeként már megújultak játszóterek, sétautak, utcabútorok is

„A környezetvédők szerint viszont a hóágyúkból az éves csapadékmennyiség négyszázszorosa hullik majd a területre” – írta cikkében a hvg.hu, a „Normafa természetesen” Facebook-csoport bejegyzésére hivatkozva. Ez volt az egyik, de nem az egyetlen súlyos tévedéseken alapuló állítás az (ál)hírportál írásában.

„A szerző hiányozhatott a gimnázium első osztályából, ahol fizikaórán a mértékegységek átváltását és a halmazállapot-változással kapcsolatos ismereteket tanították” – keresett magyarázatot a hópótlás mennyiségére vonatkozó alapvető tévedésre Mikó Gergely okleveles építőmérnök, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény igazgatója. „Szerencsére a Normafa nem sivatag” – tette hozzá ironikusan, utalva arra, hogy a cikkel ellentétben itt nem 640 ml/m2 az átlagos éves csapadékmennyiség, hanem ennek pontosan az ezerszerese, azaz 640 l/m2.

„Ha túljutottunk a liter és a milliliter közötti különbségen, láthatjuk, hogy a négyzetméterenként kijuttatni tervezett 282 liter maximális vízmennyiség nem három-négyszázszorosa, hanem kevesebb mint a fele az átlagos csapadéknak. Ez egyébként, csökkenő tendenciával, 400 és 850 milliméter között ingadozott az elmúlt ötven évben, így a hópótlással lassítani tudjuk a területen sajnos megindult kiszáradást és a talajvízszint csökkenését” – mondta az igazgató. Megjegyezte, hogy a hópótlással az a környezetkárosító talajpusztítás is elkerülhető, ami akkor áll fenn, amikor a síelők, szánkózók már két-három centiméteres hó lehullásakor ellepik a Normafát, és szó szerint legyalulják a talajt.

Mivel az „átlagos éves csapadékmennyiség többszörösét kitevő mesterséges havat” csak fantáziálták egyesek, így annak sugallt veszélye sem áll fenn, hogy ilyen mennyiségű hó olvad el hirtelen, és okoz talajeróziót. Mikó Gergely arra a megállapításra is reagált, miszerint a kormányhivatal „nem tartotta szükségesnek megvizsgálni például, hogy a hóágyúkkal a területre kipermetezendő csapvízben lévő klór milyen hatással lenne a környezetre”. Az igazgató kitért rá, hogy az ivóvíz biztonsága érdekében szabad klórt adagolnak a csőrendszerbe a vízkivételi művekben (Budapesten a Duna melletti kutaknál), aminek a mennyisége a csővezeték végére (a Normafa tényleg a cső vége) lényegében nullára csökken, és ezt folyamatosan ellenőrzik. Az a minimális klórmennyiség, ami még mindig reakcióképes, a kipermetezés közben pár másodperc alatt elillan, így a havat létrehozó vízből gyakorlatilag eltűnik.

Mikó Gergely valótlanságnak nevezte azt az állítást is, hogy „a Pest Megyei Kormányhivatal szerint nincs szükség környezetvédelmi tanulmányra, mert nem fog hatni a környezetre a hóágyúzott sípálya”. A hivatkozott határozat ugyanis nem sípályára vonatkozik, hanem szánkópályára és sífutópályára, továbbá a Hegyvidéki Önkormányzat már készíttetett egy az egész területre kiterjedő, több vegetációs cikluson átívelő környezeti hatástanulmányt. A Natura 2000-es hatásbecslési dokumentáció eredményeit figyelembe véve lett kijelölve a sífutó- és szánkópálya területe, amire kiterjedően további elemzéseket végeztek.

Az így elkészült újabb dokumentációt részletesen vizsgálta az engedélyező hivatal, amely – bár nem lett volna kötelessége – az illetékes természetvédelmi kezelő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai állásfoglalását is kikérte. Az abban foglaltakat az engedélyezési dokumentáció készítői természetesen figyelembe vették, és több helyen módosították az újabb tanulmányt.

Mindkét vizsgálatban részt vett Musicz László humánökológus, természetvédelmi szakember, aki szakértő kollégáival együtt rendkívüli alapossággal vizsgálta a jelenleg is sífutásra és szánkózásra használt területek fejlesztésének lehetséges környezeti hatásait. Elmondta, hogy a fejlesztések kizárólag a ma is intenzíven használt területeken valósulnak meg, nem érintik az ökológiai szempontból igazán értékes helyszíneket. A Magyarországon bizonyítottan csak a Normafa környékén élő csíkos boglárka élőhelyét sem veszélyeztetik – a sajnos visszaszorulóban lévő különleges lepkefajra mostanában leginkább az általános szárazság jelent veszélyt.

„Az önkormányzat minden alkalommal a szigorú környezet- és természetvédelmi előírások, szempontok figyelembevételével valósítja meg fejlesztéseit, ennek ellenére van egy magát civilnek beállító közösség, amely évek óta folyamatosan a munkánkat pocskondiázza, és próbálja az embereket rémhírek keltésével, vagy egyszerű hazugságokkal megtéveszteni” – mondta lapunknak Váczi János alpolgármester.

Az alpolgármester szerint az önkormányzat az elmúlt években bebizonyította, hogy nem akar alpesi sícentrumot építeni a Normafán, hanem a hegyvidékiek igényei alapján, velük egyeztetve szebbé, rendezettebbé kívánja tenni a korábban évtizedeken át elhanyagolt területet. Ily módon újultak meg a műemléki védettségű régi épületek, a sétautak, játszóterek, kerültek ki új padok, asztalok, szemetesek és illemhelyek, s épült a Jánoshegyi út szélességének csökkentésével egy korszerű, intelligens világítással ellátott futópálya. A környezet rendezését szolgálja az egykori Hotel Olimpia szörnyű betonmonstrumának elbontása is, hogy a gyermekvasút melletti sávban elkészülhessen az Eötvös út új szakasza, az ingatlan többi részén pedig parkot alakíthassanak ki, amivel nemhogy csökken, hanem nő a Normafa környezetében lévő zöld felület.
z.

Forrás: Hegyvidék Újság